Júniusban pályázhat integrált villamosenergia-tárolók kiépítéséhez vissza nem térítendő támogatásra a rendszerüzemeltető és minden elosztó társaság, a kiírás 58 milliárd forintos keretösszege legkésőbb 2025 nyarára megvalósuló fejlesztésekben hasznosulhat. A vonatkozó közlemény szerint a támogatott beruházások az ellátásbiztonság erősítése mellett az időjárásfüggő megújuló energiaforrások további térnyerését is előmozdíthatják.
Közzétette a 2022-es évről szóló pénzügyi jelentést az MVM Csoport, amelyből kiderült, az energiapiacokon tapasztalható áremelkedésen jelentős mértékben tudott profitálni a cég.
A háztartási gáz és a villanyáram átlagos ára 2022 második felében Magyarországon volt a legalacsonyabb Európában, a magyaroknak 3,5 eurót kellett fizetniük 100 kilowattóra (kWh) gázért és 10,8 eurót 100 kilowattóra villamosenergiáért - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán.
Sok vállalkozás kényszerült arra tavaly ősszel, hogy az éppen elérhető ajánlatot elfogadva szerződött le az új gáz-, és áramévre, akár nagyon magas árszinten beégetve az energiaköltségét, amely problémát a kormány is megvizsgálta, és a múlt csütörtöki bejelentés szerint 14 ezer kkv-s és egyéb szerződésbe be is avatkozhat az árak leszorítása érdekében. Közben számos más kkv a vészhelyzeti ellátás keretében figyeli, hogy mikor és hogyan tudná jobban tervezhetővé tenni az ingadozó energiaköltségeit, mások pedig a saját ipari telephelyükön gondolkodnak naperőművi fejlesztésben az önellátás érdekében – megannyi élethelyzet, így megannyi stratégia lehet ezekre üdvözítő. Éppen ezek átbeszélésére, a gyakorlati és jogi tanácsok körbejárására szolgál a Portfolio április 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciája, amelyen a hosszabb távú áramvásárlási szerződések és az energiaköltségeket tudatosan csökkentő energiahatékonysági megoldások témaköre is a terítéken szerepel. Még nem késő jelentkezni a konferenciára, amelynek részletei itt érhetők el, jelentkezni pedig itt lehet.
Ukrajna újraindítja az elektromos áram európai exportját, a bevételt pedig az elektromos infrastruktúra helyreállítására fordítja – számolt be az Infostart Herman Haluscsenko energetikai tárcavezető bejelentéséről.
A mélyrehatónak ígért reformlépések helyett inkább hasznos kiegészítő intézkedésekre tett javaslatot kedden bemutatott árampiaci intézkedéscsomagjában az Európai Bizottság, amely többek között azt igyekszik elérni, hogy a hullámzó gázárak minél kevésbé rángassák az áramárakat, és így kiszámíthatóbb, lehetőleg alacsonyabb áramszámlákat kaphassanak a fogyasztók. Ennek egyik eszköze a hosszú távú áramvásárlási szerződésekre buzdítás, amelyekről több előadás is lesz a Portfolio Vállalati Energiabeszerzés 2023 című áprilisi konferenciánkon, a részletek ide kattintva érhetők el.
Az utóbbi hetekben csökkennek a tőzsdei gáz- és áramárak, ami örvendetes, de sok kérdést felvet az alapvetően fix árakra vágyó energiafelhasználóknál, így már most érdemes elkezdenie beszélgetni egymással az energiabeszerzőknek és a kereskedőknek, hogy megfelelő gáz- és áramszerződések születhessenek a 2023-2024-es szezonra. Éppen ebben segít a Portfolio új, félnapos konferenciája, a Vállalati Energiabeszerzés 2023, amelyen a legfontosabb szakmai információkat és gyakorlati tapasztalatokat gyűjtjük egy csokorba mind az energiafelhasználók, mind a kereskedők, mind a tanácsadók oldaláról. Regisztráljon már most a 2023. április 18-án sorra kerülő rendezvényünkre!
A decemberi 24%-os zuhanás után januárban 30%-kal szakadt év/év alapon a magyarországi földgáz fogyasztás, a villamos energiánál pedig a 8%-os tavaly év végi esést idén januárban közel 10%-os éves alapú esés követte – derült ki az Energiaügyi Minisztérium hétfő reggeli közleményéből, amelyet az energiatakarékossági világnapra időzített. Az energiafogyasztás témája kapcsán Varga Mihály pénzügyminiszter is posztolt hétfőn.
Az orosz vezetékes és LNG-import súlya az EU-ban 2021-ben még 45%-os volt, ez tavaly az év átlagában 24%-ra zuhant, ha pedig az idén januári eredményt nézzük, akkor már csak 17%-os súlyról beszélünk, mert a vezetékes gázszállítás visszafogása mellett az orosz LNG-import felpörgött – mutatott rá a drasztikus változásra az Európai Bizottság energiapiaci szakértője a Magyar Energiakereskedők Szövetségének mai konferenciáján. Hujber András, a Bizottság energiaügyi főigazgatóságának illetékese az orosz gázszállítások visszaesése miatti vészhelyzeti megoldások ismertetése mellett azt is felvázolta, hogy mire lehet számítani a készülő árampiaci beavatkozás terén Brüsszel felől.
Akkora a robbanás a megújuló energiatermelési technológiák terén, hogy 2030-ban legalább 44%-os, de akár 49%-os lesz a megújulók részaránya az áramfogyasztásban, így muszáj még ambiciózusabb uniós célokat kitűzni a blokkoló kisebbség felszámolásával, különben idejétmúlt keretekhez fog ragaszkodni az Európai Unió – ez a legfőbb üzenete egy ma megjelent elemzésnek, ami komoly hatásokkal járhat a brüsszeli döntéshozatalra. Az anyag időzítése nem véletlen, hiszen márciusban újra tárgyalnak a megemelt megújuló energiás uniós célról, de lehet, hogy ezt még tovább kell emelni, és ehhez kapóra jöhet a minap bemutatott nettó zéró iparfejlesztési terv is. A tanulmány magyar szempontból is fontos, mert egyrészt azt jelzi, hogy a nagy naperőmű forradalom uniós szinten is több évvel előbbre hozza a kitűzött iparági cél elérését, másrészt azt üzeni, hogy idehaza is még ambiciózusabb zöld átállási célokban érdemes/kell gondolkodni.
Ma megpróbálják áthidalni a tagállami energiaügyi miniszterek a nézeteltéréseiket abban az alapvető fontosságú kérdésben, hogy mennyire legyen jelentős az EU villamosenergia-piaci reformja. Két nagy táborra szakadtak a tagállamok az ügyben, és nemcsak a beavatkozás mélységében, hanem annak időzítésében és a lépésekben is van szembenállás, ami az uniós költségalapú versenyképesség súlyos kérdését is felvető kérdést folyamatosan napirenden tartja.
Számos ipari folyamatnál rendkívül nagy a fosszilis energiahordozóknak való kitettség, amelyek ára a továbbiakban is erősen ingadozhat, és "éppen ezért kellene elkezdeni azon gondolkozniuk a hazai cégeknek is, hogyan tudnak minél gyorsabban átállni az elektromos energia használatára, ami egy sokkal optimálisabb, kiszámíthatóbb működést eredményezhet" – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Hajós Balázs. A Schneider Electric értékesítési igazgatója több konkrét lépést is felvázolt, amelyeken keresztül az elektrifikáció felé el lehet mozdulni; emellett elárulta, hogy vannak olyan energiahatékonysági projektjeik is, amelyeknél egy év alatti megtérülést tudnak garantálni. Rámutatott: a lehetőségek feltárásában fontosak az okos megoldások, illetve a digitalizáció, amelyek segítségével megalkotható például az üzemi hálózat digitális másolata, az ún. digitális iker, és a rajta futtatott szimulációk nyomán "sokkal célzottabb beavatkozásokat tudunk megvalósítani az ipari hálózaton, amelyektől lényegesen nagyobb energiamegtakarításokat várhatunk". Hajós Balázs arról is beszélt, hogy milyen konkrét lépéseket tesz a Schneider Electric a zöld átállás felé, így például arról, hogy „a nyár közepéig a járműflottánk 25 százaléka elektromos lesz és ezt a flottát saját okostöltőinkkel tudjuk tölteni”.
Három főbb eredménye van az E.ON nemzetközi IElectrix projektjének, amelynek keretében megvizsgálta, hogy az akkumulátoros tárolórendszerek milyen mértékben jelentenek megoldást az energiaipari átalakulással kapcsolatos kihívásokra Németországban és Magyarországon – mutat rá a német hátterű cég a csütörtöki közleményében.
Számos egyéb önkormányzati feladat állami bekebelezése után Orbán Viktor miniszterelnök egy közelmúltbeli egyeztetésen az önkormányzati közvilágítás állami átvételét „választotta” – írja a Népszava Szita Károly jelzésére hivatkozva, aki Kaposvár polgármestereként és a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökeként a minap személyesen egyeztetett a kormányfővel.
Azokban az északi országokban adták el messze a legtöbb hőszivattyút 2022-ben, amelyekben a hőmérséklet elvileg nem a legideálisabb ehhez a technológiához – hívta fel az érdekes összefüggésre a figyelmet a Porfolio keddi Property Warm Up konferenciáján Hauk Viktor. Az Európai Bizottság energiapiaci elemzője megjegyezte, hogy ebben az eredményben fontos szerepe lehet többek között annak, hogy ezekben az országokban kedvező a lakossági áram ára a gáz árához képest, miközben ez az arány Magyarországon a legmagasabb. Az adatok arra utalnak, hogy azokban az országokban terjed rohamosan a gázról való leválásban fontos technológiai megoldás, amelyekben az áram ára kedvező ehhez, és a készülődő uniós taxonómia rendelet módosítás ezt az átállást tovább segítheti.
Átfogó, mélyreható és sebtében átvitt reformok helyett inkább célzott beavatkozásokra van szükség az uniós árampiaci modellben, amely nem öli le „az aranytojást tojó tyúkot”, azaz például nem riasztja el a megújuló energiatermelési kapacitásokat létrehozó befektetőket a piacról – derül ki hét uniós tagállam leveléből, amelyet az Európai Bizottságnak címeztek. Ezt éppen aznapra időzítették, amikor lejár a Bizottság által elindított háromhetes nyilvános konzultáció az árampiaci átalakítások terveiről, így ez arra utal, hogy az északi tagállamok egyfajta eseti koalíciót kötöttek ezen a téren.
Azt az „elképesztő mértékű, robbanásszerű változást”, amit az október 31-ig megtörtént sok tízezer napelemes igénybejelentés okozott, „nem képes kisebb zökkenők nélkül” lekezelni az ügyfélszolgálat – jelezte az E.ON hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese a napi.hu-nak.
Aki a tavaly október végi határidő óta jelezte a lakossági napelem telepítési igényét, rá vonatkozik a hálózati betáplálási moratórium, amit azután vizsgálunk majd felül, hogy megvalósulnak azok a nagy hálózatfejlesztések, mint amilyeneket az E.On is bejelentett a minap – jelezte a Kossuth Rádió hétfő reggeli adásában Steiner Attila. Az Energiaügyi Minisztérium energiaügyi államtitkára azt érzékeltette, hogy a villamos energia hálózatot nemcsak helyi, hanem országos szinten is akkora kihívások érték, hogy muszáj az időigényes hálózatfejlesztési munkákat megtenni, mielőtt újra megengednék a betáplálást is lehetővé tevő lakossági napelemeket, és például az E.ON Hungária projektje majd azt teszi lehetővé, hogy mintegy 800 MW-nyi plusz napelemes kapacitás csatlakozhat majd a hálózathoz.
